Nem mondunk sok újdonságot, ha azt állítjuk, hogy a svéd szociáldemokratákból és zöldekből álló koalíció talán a legszélsőségesebben bevándorláspárti kormányerő ma Európában. A Stefan Löfven vezette kormány sokszor és hangosan bírálta Magyarországot migrációs politikája miatt. A svéd politikai helyzetről ugyanakkor jó lenyomatot ad, hogy a legnépszerűbb svéd ellenzéki párt, a jobbközép Mérsékelt Párt, is csak a migráció „hatékonyabb menedzselése” mellett érvelt mindezidáig. 2017-ben a Mérsékelt Párt akkori elnöke még azt szerette volna elérni, hogy vonják meg az uniós forrásokat azoktól az államoktól, amelyek nem akarják végrehajtani a menekültkérelmet benyújtók kötelező elosztását célzó – a sajtóban csak „migránskvótaként” említett – rendelkezéseket. Ilyen előzmények után nem okozott meglepetést az sem, hogy a Mérsékelt Párt újabb vezetője, Ulf Kristersson volt az, aki tavaly tavasszal a leghevesebben követelte a Fidesz kizárását az Európai Néppártból.
Nos, Nyugaton a helyzet nem változatlan: néhány napja ismét a tömeges migráció került a svéd politikai figyelem középpontjába. Tomas Tobé, aki a Mérsékelt Párt színeiben szerzett európai parlamenti mandátumot és aki jelentéstevőként az EP-ben zajló migrációs vitában kiemelt szerepet kapott, a Svenska Dagbladet országos napilapban múlt vasárnap megjelent írásában, majd a baloldali kormánykoalíció heves reakcióit követő válaszcikkében az EU migrációs politikájának gyökeres újragondolását javasolta.
A cikkeket olvasva könnyen támadhat az az érzésünk, hogy a képviselő úr gondolatait mintha már hallottuk volna valahol:
a svéd EP képviselő ugyanis amellett érvel, hogy alapjaiban kell újragondolni az Európai Unió migrációs politikáját,
és Európának nem a migráció passzív elszenvedőjének kell lennie, hanem azt kell elérnie, hogy minél kevesebben induljanak el az öreg kontinens irányába. A Tobé képviselő akként érvel, hogy bár az Európai Uniónak továbbra is felelősséget kell vállalnia azokért, akik valóban nemzetközi védelemre szorulnak,
nem a migráció menedzselésére, hanem kiváltó okainak megszüntetésére kell fókuszálnia.
Valóságos pálfordulás
De a svéd EP képviselő itt nem áll meg. Gondolatait akként folytatja, hogy, ha a migrációt kiváltó okok – vagyis az úgynevezett „push-faktorok” – felől közelítünk, akkor azt látjuk, hogy a migránsoknak csak a kisebb része menekül háború vagy konfliktus elől, többségük más okból hagyja el hazáját. Ez utóbbiak kapcsán kifejti azt is, hogy a forrásországok gazdasági nehézségeinek csökkentésével mérsékelhető lenne a migráció, vagyis maga is eljut arra a felismerésre, hogy a migránsok egy jelentős része gazdasági okokból jön Európába. Jól mutatja mindezt, hogy a 2019-es adatok szerint az összes beadott, a nemzetközi védelemre irányuló kérelem csupán 38 százaléka nyert pozitív elbírálást az uniós tagállamokban bármelyikében. A svéd EP képviselő szerint az elutasítások magas aránya arra kell, hogy sarkallja az Uniót, hogy külön kategóriaként kezelje a menekülteket és a gazdasági migránsokat.